Tudom, amit tudok

“Itthon”

Berendezkedtem. Sőt, ma már festettem is. Ez nagy szó, és tulajdonképpen az egyik oka, hogy tovább léptem: a régi helyen fél év alatt nem festettem 20 órát. Pedig volt hely, meg minden, aztán mégse. Mert nem volt idő.  Fura, mennyi időm lesz. Okosan kell beosztani persze. De tervezhető. Még valamelyik nap elmegyek jól bevásárolni. Most… Tovább »

Pár nap…

Annyi minden történik, hogy ha csak felsorolnám, az is egy bejegyzés lenne minden napra… Ma érettségizik a fiam, emelt szinten olaszból. Elvonult a portya, kezdődhet a pakolás. Utánuk, és a költözéshez. Minden tisztul lassan. Megoldás van a netre (remélem, működni is fog), lassan elkészülnek a rendelések, és kiderült, hogy nem elvágólag költözöm át, hanem átszivárgok… Tovább »

Feladatlista…

Úúúúúú, most fogom fel, mennyi dolgom van még… Befejezni a megrendelt ékszereket (3 medál, 1 karkötő). Végigtakarítani a birtokot, amilyen gyorsan lehet. Az ágyneműket elrendezni a tábor után. Mindent összepakolni, átválogatni. Lehetőleg kiírni dvd-re, amit lehet, és még tölteni Bűbájos Boszorkát, amennyit lehet (ahova költözöm, nem lesz ilyen spéci a net…) De nem lesz hiány… Tovább »

Várom már

Megnéztem 🙂 Mármint az egyik helyet. Mármint, amelyik biztos, de a másikat jobban szerettem volna. Kezdem inkább ebbe élni magam. Tulajdonképpen sok előnye kezd megmutatkozni, láttam, hogy lesz helyem festeni és tornázni (ez a két sarkalatos kérdés számomra). Valószínűleg (bár még csak a google-térképen néztem meg) fogok tudni futni is. Van bicikli, tehát a bevásárlóvárosba… Tovább »

Kiderül már??

Nos úgy alakult, hogy elmegyek, de nemhogy barátsággal, hanem szeretettel. A többieknek hogy mondjuk el, az még érdekes lesz. Merthogy igen, összevesztünk, és elmegyek, de különben meg most már teljesen jóban vagyunk, sőt! Hogy fogják elhinni, hogy nem csak udvariaskodunk, hanem tényleg? Olyan, mintha egy tömény pszichodráma tréningen vennénk részt mindketten, gyűrjük egymás agyát, lelkét,… Tovább »

Házi angol tanfolyam

Húúú, már megint annyi minden történik, hogy azt se tudom, hova kapjam a fejem. Annyi, hogy pénteken értem haza, de azóta lélegzetnyi időm se nagyon volt.Naná, csupa jó 🙂 Angolul fogok tanulni. Vagyis hát kicsit már el is kezdtem. Az úgy volt, hogy novemberben jön ide egy angol-tanító-néni-barátnő, ide költözik egy hónapra, és lesz egy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!