Sokat haladtam tegnap a befejezésekkel.
Igen, olyan is van, amit simán lebontottam, a gyöngyöket szépen szétválogattam (igen, órákon át). Egyszerűen beláttam, hogy azért nem fejeztem be, mert valójában nem is tetszik. Tudom, tudom, attól még valakinek tetszhet, és ha úgyis eladom, hát nem mindegy? De nem tehetek róla. Csak olyat tudok csinálni, ami nekem is tetszik, amit én is elhordanék. Ez van :).
Végre látom, hogy néz ki a színátmenetes készen. Eddig csak gyártottam őket zsinórban, mert annyira izgalmas kísérletezni a színekkel. És meg kell mondjam, még mindig/így is tetszenek. Rém egyszerű az egész: melírozott gyöngyfonalra fűzök átlátszó gyöngyöt, és felhorgolom. Annyival bolondítottam meg az alapötletet, hogy mindegyiknek elkészítem a színnel kiegészített változatát: a fonal alapszínével egyező gyöngyből főzök köré rombuszokat. Eddig 11 féle árnyalatot szereztem be. Alig várom, hogy a fogadalmamnak megfelelve befejezzem a félkész cuccokat, és megcsináljam az összes variációt. Azért (is) izgalmas, mert többnyire teljesen más lesz a karkötő árnyalata, mint a fonalé önmagában. Nem tudom, miért. Tény, hogy a színes gyöngyöt nem szabad kiválasztani, míg nincs kész a sima átmenetes, mert egyszerűen nem fog passzolni…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: