Naná, hogy amikor itt van a fiam, nem tudok úgy haladni :).
Azért befejeztem ma is egy gyöngyhurkát. Kísérletképpen gumis damilra… Hát, nem tudom. Nem mondom, kényelmes, hogy csak bele kell “ugrani”, semmi kapocs, meg ilyenek, de horgolni…! A gyötrelem szó mondjuk túlzás, de majdnem nem :). Viszont tény, hogy csomó új ötletet adott, majd végigpróbálgatom őket.
Egyelőre viszont folytatom a lezárásokat, mert itt a következő feladat. A fiamnak ígértem, hogy csinálok neki egy kocka-kulcstartót:
Ebben az esetben a “kocka” mint szó lényeges. Így hívják egymás közt azokat, akik – hogy finoman fogalmazzak – sokat ülnek a számítógép előtt. Hátigen, ő is kocka :). Ha nem lenne emellett cserkész meg természetjáró meg sportos, aggódnék is érte :P. Szóval azért kell igyekeznem, mert AKKOR SE kezdek új darabba, míg készen nem vagyok a darab darabokkal, viszont a gyerek jövő héten elutazik.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: