Tudom, amit tudok

Kicsit más, mint a többi. Már attól kezdve, hogy nem a légióban játszódik 🙂 De azért vicces meg aranyos. Texas Bill egy kölyök, akinek egy szavát se lehet komolyan venni (kicsit Gorcsev a Tizennégy karátos autóból). De ő se veszi komolyan az életet, így aztán csoda, hogy túlél. Kalandokat, amikbe azért keveredik, mert keveredni akar…. Tovább »

Óóóóóóóó, csodálatos modern kor, óóóóó, lenyűgöző technika, óóóóó, nagyszerű internet, óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó, imádlak Youtube!!! A pesti barátaim szerint a színházi közvetítések borzalmasak és idegesítőek. Én viszont rajongok értük – vidéki gyerekként ritkán jutottam színházba, aztán hol ezért (pénzhiány), hol azért (időhiány) maradt el. Régebben a rádiószínházat hallgattam szenvedéllyel, aztán, mikor meglett az első videómagnónk, a tévéből… Tovább »

Bevallom, néhány könyvét olvasva éreztem már úgy, hogy Agatha Christie-t jobb nézni, mint olvasni, de ez a regény nem tartozik ezek közé. Persze kísértetiesen hasonlít a Halál a Níluson-ra meg a Gyilkosság az Orient expresszen-re. Abban, hogy a szálak a nagyon régi múltra vezetnek vissza, és abban, hogy fontosak a helyiségek: a gyilkos hogy jutott… Tovább »

Újabb gyöngyhorgolt karkötő 🙂 Gumis damilra fűztem, kapocs nélkül. Így könnyebb felvenni-levenni 🙂 Egyelőre ezzel a fekete zárógyűrűvel, de ki akarom próbálni más színekkel is…... Tovább »

Októberben lesz két éve, hogy felszámoltam a régi életemet, hogy a festésnek, gyöngyfűzésnek élhessek. Akkoriban úgy mondtam: elindultam a szívem után. Pár hónap múlva találkoztam egy ifjú barátnőmmel, Dórival (akkor volt másodéves egyetemista), és amikor meséltem neki erről, azt mondta, tisztára, mint az alkimistában. És mesélt nekem erről a könyvről. Azonnal beszereztem, de csak most… Tovább »

Odakint csendesen esett az eső, én pedig bent, a kellemes szobában festegettem. Két éve erre vágytam!!! Befejeztem a Nyilast és a Skorpiót – és elfogyott a transzparens festék. Szóval ma berobogtam a városba, és vettem gyorsan. Sajnos eléggé ki vannak fogyva, tehát egyebet (ha már ott vagyok) nem vehettem, de legalább leadtam a rendelésemet :P…. Tovább »

Két újfajta karkötő készült el – bár tudnék szebben fényképezni!!! Majd azért megpróbálok valamirevalóbb képeket is csinálni, hogy feltehessem a fészre, rendesen-megnézhetőben… Két újfajta gyöngytípussal készült ez a fekete-sötéttürkiz. Twin, azaz iker a neve az egyiknek, merthogy két lyuk van rajta, és tila a másik, ez a fura, négyzet alakú elem. Egyelőre kísérletképpen vettem alapanyagokat,… Tovább »

Íme a kocka. Sikerült befejeznem, és biztosíthatlak, SOHA TÖBBÉ nem fordul elő :). Kulcstartó lett belőle, mert megígértem a fiamnak. Így aztán egyedi és megismételhetetlen kocka-kulcstartó lesz az övé. Remélem, használni is fogja – de ez csak később derül ki, mikor hazaér :P. Végül ki kellett “tömni”, pár nagyobb gyöngyszemet tettem bele. Alig várom, hogy… Tovább »

Folytatódik a kísérletezés. A kockával még küszködöm. Ó, nem a mintája nehéz, sőt, most már azt is tudom, hogy damillal kell érdemes fűzni. Vettem 0.18-ast, mert azzal kisebb az esélye a gyöngyszem-törésnek, mert már azt is tudom, hogy minden szemen legalább 2-3-szor át kell menni. Így viszont, ha egy kicsike körrel rövidebb, nem kell bele… Tovább »

Pihenésképpen egy kis ponyva. Régebben rengeteget olvastam Rejtőt, de ez a darab valahogy kimaradt.  A történet egy Alfa Rómeónak álcázott afrikai birodalmi hagyaték körül forog, és Gorcsev Iván meg Vanek úr szövevényes kalandjairól. Vicces, ahogy bizonyos motívumok fel-felbukkannak a különböző Rejtő regényekben, mindenféle összefüggés nélkül. Úgymint Vanek úr és Wendríner úr, és az oroszlán… Egyébként… Tovább »