Tudom, amit tudok

Készülődöm a karácsonyi mécsestartókkal. Sokat kell festeni, mert nagyon népszerű szokott lenni, minden évben gyakorlatilag annyi fogy, amennyit csinálok. Igen, mert szép dekoráció tud lenni otthonra is, de azt hiszem, főleg azért szeretik, mert viszonylag olcsón különleges, egyedi, és speciálisan karácsonyi ajándék lehet. Kollégáknak, barátoknak, azoknak, akiknek nem veszünk túl értékes ajándékot, de azért mégis… Tovább »

…avagy a sivatagi város. Szintén viszonylag nagy, keret nélkül 25 x 50 cm-es festmény. Abban az időben, mikor készült, éppen Barbara Wood Lélekláng című regényét olvastam, innen a cím.  ... Tovább »

Szoktam én mandala mécsestartót festeni, és igaz, nem egyesével, de most először van, hogy boltnak szállítok, és fura, hogy egyszerre ilyen sokat kell. Most nem panaszkodom, hanem dicsekszem ;). Valójában tényleg jó érzés, és izgatottan várom, hogy fogadja majd a “közönség” 🙂... Tovább »

Nemrégen kérték barna-drappos színkombinációban, és most is ilyesmi volt az igény, de legyen azért mégis kicsit más. Tettünk hát hozzá – a bronz helyett – kis aranyat 🙂 Ide teszem mindkettőt, hogy lehessen látni a kis árnyalatnyi különbséget:  ... Tovább »

Nem hiszek a véletlenekben,. az, hogy Türjén lakom, fontos állomás az életemben. Szeretem ezt a falut, nem csak azért, mert csendes, és egy hosszú kálvária végállomásaként a révbeérést jelenti számomra, de méginkább, mert nagy szeretettel fogadtak, és ami nekem talán még fontosabb: nagy érdeklődéssel az alkotásaim iránt. Még csak pár hónapja laktam itt, amikor felkértek,… Tovább »

Amikor a fiam még iskolás volt, egyszer egy farsangon tombolára ajánlottam fel, és a számtech tanár “cicis nőci”-nek nevezte, szóval magunk között én is így hívom… A Mozaik-hoz hasonlóan ez is majdnem egy az egyben egy festmény reprodukciója (ritkán és egyre ritkábban csinálok ilyet), és ugyanúgy nem emlékszem, hogy ki festette eredetileg :(. És ugyanúgy… Tovább »

Fél évig Pesten laktam, és a Váci úton caplatva elhaladtam egy óriásplakát alatt. A plakát valami fagyit vagy jégkrémet reklámozott (vagy a fagyizó plakátja volt? már nem is emlékszem). Mindenesetre halomba szórt gyümölcsök voltak rajta, gyönyörűek, színesek. Ez a plakát ihlette ennek a fényképtartónak a motívumát, ami nyilván elég sokféle színkombinációban készült (és készülhet még),… Tovább »

Az üvegfestés kényes műfaj. Nagyon könnyen csúszhat át giccsbe, szóval vigyázni kell. Csak semmi csicsa :). De néha lehet kivételt tenni. Ilyen kivétel volt a strasszkő, amivel a mandala festményeken a csakrákat jeleztem. Nem saját ötlet, de bevált, fogom még használni, nekem legalábbis belefér. És ilyen karácsonykor a csillámos kontúr. Szeretem a fényét, néha megkísért,… Tovább »

Régen egyszer festettem már kicsiben, aztán amikor ez a nagyobb üveglap évekkel ezelőtt valahol a kezembe akadt, már tudtam, hogy ez a motívum feltétlenül elkészül majd ebben a nagyságrendben. Bizony, kerettel együtt 28 x 62 cm. Nagyon sokáig hevert félig készen. Egy időben nem volt alkalmas helyem festeni, aztán már féltem nekiállni. Műhelytitok következik. Egy… Tovább »

Az úgy volt, hogy nagyon megszerettem a Párizs című kép színeit. És még az is történt, hogy egyszer volt az Avonban egy ékszergarnitúra, ami nagyon megihletett, csak még nem tudtam akkor, mit fogok vele kezdeni. De mindennek eljön az ideje, még ha évekig lappang is egy ötlet a fejemben lelkemben. Már amikor a festmény készült,… Tovább »