Tudom, amit tudok

Na jó, most az egyszer

Bevallom, miután megcsináltam pár üveglencsés medált, azt gondoltam, nem nagyon szeretnék többet. Szép, tényleg nagyon szép, de túl sok macera, és gyöngy is meg festés is, és nincs is több lencsém, és az nincs a szokásos beszerzős helyeimen, szóval keresni is kell, és áááá (nyavalygás).

De hát nem tudok nemet mondani ;). Jött a “hú, de szép, jó lenne zöldben”, meg a “nem tudnál még egyet csinálni, hogy a testvéremnek is…?”. Az elsőre bírtam azt mondani, hogy háááát, nem igazán (egy darabért most rendeljek??), de mikor már ketten is… Szóval megrendeltem, megcsináltam, és most megint itt van pár lencse, szóval jól beszorultam megint :P.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!