<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudom, amit tudok</provider_name><provider_url>https://uvegcsillag.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Csontos Mariann</author_name><author_url>https://uvegcsillag.cafeblog.hu/author/mariann-csontosgmail-com/</author_url><title>Pár nap...</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Annyi minden történik, hogy ha csak felsorolnám, az is egy bejegyzés lenne minden napra...&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ma érettségizik a fiam, emelt szinten olaszból.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Elvonult a portya, kezdődhet a pakolás. Utánuk, és a költözéshez. Minden tisztul lassan. Megoldás van a netre (remélem, működni is fog), lassan elkészülnek a rendelések, és kiderült, hogy nem elvágólag költözöm át, hanem átszivárgok :) Ez óriási könnyebbség. Úgy értem, csak azokat a holmikat viszem át, amik a fűzéshez kellenek (de az kicsi térfogat), a laptopot és az asztali gépet, a festéshez csak pár dolgot (nem az összes vágott üveglapomat), a ruháimat (a cipőket csak a mindennaposakat), és a fürdőszobából, ami mindennap kell. A konyhából csak a kávéfőzőmet és a tupperes edényeimet. Fél autónyi cucc az egész. Ja, meg a virágaimat is...&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Szóval kezd kicsit hétköznapi lenni az élet - minden felfordulás ellenére :) Még nem tudom, mit kezdek a kész dolgaimmal. Olyan szép az a kis kirakat, amit megcsináltunk:&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/pa/paintressy/image/DSC00232.JPG&quot; alt=&quot;DSC00232.JPG&quot; width=&quot;306&quot; height=&quot;204&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>