<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudom, amit tudok</provider_name><provider_url>https://uvegcsillag.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Csontos Mariann</author_name><author_url>https://uvegcsillag.cafeblog.hu/author/mariann-csontosgmail-com/</author_url><title>Salinger Richárd: Omyno</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.cdn.blog.hu/pa/paintressy/image/oszmo.jpg&quot; alt=&quot;oszmo.jpg&quot; class=&quot;imgleft&quot; width=&quot;174&quot; height=&quot;268&quot; /&gt;Valamikor régen olvastam, még akkoriban, mikor ilyen útkeresőkre volt szükségem. Kicsit olyan érzés volt újraolvasni, mint az &lt;a href=&quot;http://paintressy.blog.hu/2013/09/12/pablo_coelho_az_alkimista#more5508428&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;strong&gt;Alkimistát&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt;, és nagyon érdekes volt figyelni magam közben. Visszaemlékezni arra, mit éreztem akkoriban, miközben olvastam, és mit jelent most, hogy már &quot;visszakanyarodtam&quot; az utamra.&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ezoterikus könyvnek mondják, én azért kezdtem bele újra, mert emlékeztem, hogy egyes részeknél &quot;vinnyogva röhögtem&quot;. Persze, van üzenet, de maga a cselekmény is annyira izgalmas, hogy ha nem lenne, akkor is élvezném.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Két regény - azaz regény a regényben - a történet: Ricsi, az író mesél arról, hogyan kezdte el és miért, meg mit érez közben, és hol kapcsolódik ez az egész a saját életéhez, közben persze - mellesleg - elolvashatjuk magát a regényt, ami ír. Kyráról és az ő hányattatásairól. Döntésekről és útkeresésről és boldogságról.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Szeretem azokat az olvasnivalókat - legyen az ezoterikus, önsegítő vagy szimplán csak irodalmi - aminek az üzenete: az a dolgod itt a Földön, hogy boldog légy. Ezé gyöttél :P.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Bevallom, elegem lett abból a motivációból - mely sajnos elég közkeletű -, hogy most szívás van, de aztán majd valami nagyon jó lesz... Azt gondolom, kellenek célok, amiket megvalósíthatunk, és akkor majd nagyon jó lesz, de megette a fene az egészet, ha &lt;em&gt;&lt;strong&gt;útközben&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; nem érezhetem jól magam. Most. Dolgoztam én is mlm-ben, meg bizniszekben, szerettem is, jó is voltam benne. Csak épp idő kellett, míg felismertem, hogy nem vágyom eléggé a luxusra. A mindennapok nyugalmára vágyom, az örömmel végzett munkára. Arra, amit az Omyno-ban a nagyi úgy fogalmaz: SZÉPEN ÉLNI...&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>