Tudom, amit tudok

Úgy tervezem, lassan újra nekiállok – vagy inkább folytatom – az Arcok sorozatnak. Persze csak a fejemben sorozat, egyébként még csak egy darab van meg belőle: A sorozat lényege, hogy különböző arcokat festek, teljesen különböző stílusban. Ez a pixeles volt az első, amit befejeztem, és most három újabb előkészületeit tettem meg. Egyébként pedig pótolni szeretném… Tovább »

Megjavítottam a barátnőm karkötőjét. Egy régi -elfeledett – gyöngyösdobozból túrtuk elő. Elszakadt, és szűk is volt. Szerencsére találtam még átlátszó gumisdamilt, és van nekem pár maréknyi fa gyöngyöm, azzal pótoltam ki. Elkészült a háromgarnitúrás sorozat harmadik színkombinációja, a medál:          ... Tovább »

Készül a három a kislány modell.  Karácsonykor egy család három hölgytagjának rendelték a következő garnitúrát: Ezen felbuzdulva jött a következő rendelés, anyának és két felnőtt lányának – egy másfajta modellből. Nagyon izgalmas színösszeállításokat sikerült összeszedni! Két garnitúra lett kész:     Már a harmadik garnitúra is kész lehetne, csak… Kiszámoltam, mennyi kell hozzá, és annyit… Tovább »

Nyuszika sétál az erdőben, mikor szemberohan vele az őz. Hát te meg hová rohansz? – kérdezte. Te is rohanj, nyuszika, jön a medve egy listával, aki rajta van, azt széttépi!!! És fut tovább. Így jár a nyuszi a rókával és a vaddisznóval is. Hamarosan felbukkan a medve. Nyuszika megszólítja: Te medve, igaz, hogy van egy… Tovább »

Nem kedvelem különösebben a Gyűrűk ura trilógiát. Igen, tudom, és Göncz Árpád fordította, és gyönyörű és szövevényes… Nos, nekem túlságosan szövevényes. Regényt szórakozásból olvasok, és ha jegyzetelnem kell a sokféle lény és sokféle személy miatt, az nekem már nem szórakozás. Ettől függetlenül egyszer elolvastam mindhárom (jó vastag) kötetet, és talán egyszer végignéztem a filmeket is,… Tovább »

Le tudtam fényképezni a Mozaik-ot: Mindig megfestem, újra és újra. Mindig elviszik, előbb vagy utóbb, de annyira szeretem. Festeni is, meg azt is, hogy mindig másmilyen lesz :). Befejeztem egy mandala mécsestartót is, bár mécsestartóként csak akkor lesz használható, mikor ráragasztom a kis üvegcsészécskére, amibe majd a mécses kerül. Addig így néz ki: Kicsike, 13… Tovább »

A mai napom adminisztrációról szólt: a weblapra töltögettem fel az új darabok fotóit. Jaja, összeszaladt ez így, hiszen az utóbbi időben csak fűztem ezerrel, de fotók nem készültek. Imádom, hogy most ilyen egyszerű a fényképezés!!!  Tegnap ugyan befejeztem a Mozaik egy újabb példányát, és mandala-mécsestartókon dolgoztam és felhorgoltam két karkötőt, de ma nem volt igazi… Tovább »

Valamikor régen olvastam, még akkoriban, mikor ilyen útkeresőkre volt szükségem. Kicsit olyan érzés volt újraolvasni, mint az Alkimistát, és nagyon érdekes volt figyelni magam közben. Visszaemlékezni arra, mit éreztem akkoriban, miközben olvastam, és mit jelent most, hogy már “visszakanyarodtam” az utamra.  Ezoterikus könyvnek mondják, én azért kezdtem bele újra, mert emlékeztem, hogy egyes részeknél “vinnyogva… Tovább »

Ha már sikerült legyőzni a fényképezés-mumust, gyorsan végigfotóztam mindent, ami készen volt. Főleg a színátmenetes átlátszó karkötőket akartam végre feltenni a Meskára, ha már itt pihentek a szekrényben készen hónapok óta. Aztán a színe-gyönggyel díszítettek jönnek 🙂 Meg a rózsaszínű keltamintás szet…... Tovább »

Meg anyáknapi meg nőnapi meg múlt karácsonyi 🙂 A fiam meglepett egy ceruza elem alakú akkumulátortöltővel (hozzávaló akkumulátorokkal együtt). Ez nagy előrelépés, rengeteg bosszúságot okozott nekem a hagyományos elem, a nem megfelelő töltőkről nem is beszélve, amiket beszereztem az évek során. Most okosabbak voltunk:  fotós boltban vásároltunk, levittem a gépet, úgy kértünk tanácsot, nem spóroltunk… Tovább »